2012. június 28., csütörtök

8.rész

Másnap korábban keltem a szokásosnál és így hamarabb is készültem el. Mivel nem tudtam semmivel elütni az időt, felhívtam Asht hogy jöjjön hamarabb. Öt perc múlva már az ajtót verte.
- Szia. - mosolygott. - Indulhatunk?
- Aha. - bólintottam.
Ma kivételesen nem gördeszkával mentünk hanem sétáltunk. Így kicsit késve sikerült beérnünk.
- Elnézést a késésért. - mondtam amikor beértünk a terembe.
- Most az egyszer elnézem. - mondta flegmán a tanár.
Elindultam a hátsó padsor felé és leültem a helyemre. Sajnos ezen az órán egyedül ülök, Ashley pedig nagyon messze van tőlem.
- Victoria. - szólt rám a tanár.
Értetlenül néztem rá mert azt hittem, hogy valami rosszat csináltam.
- Egy új gyerek érkezett az osztályunkba és mivel neked most nincs padtársad, ezen az órán melletted fog ülni.
- Legalább lány? - kérdezte Matt.
- Igen az.
Matt annyira örült ennek a hírnek, hogy ugrálni kezdett. Ekkora belépett az a bizonyos új lány... Ahogy megfigyeltem nagyon szép volt és csinos is. A tanár megmutatta neki, hogy hova üljön.
- Szia. - mosolyott és helyet foglalt mellettem.
- Szia. - viszonoztam a mosolyt. - Mi a neved?
- Jessie Blue.
- Én meg Vicky vagyok.
- Nem te jársz Adam Taylorrel?
- De. Már így elterjedt a hír?
- Aha... Mindenki erről beszél. - mosolygott.
- Csend legyen! - kiabált ránk a tanár.
- Jól van már. - mondtam.
- Hogy mondtad?
- Hallottad...
- Fáradj ki a teremből.
Felálltam és kisétáltam. Hallottam hogy Jessie elkezdett nevetni és pár másodperccel később már jött ki az ajtón.
- Meg érte ebbe a suliba jönni. - nevetett.
Ez a nap nagyon jól telt. Sokat nevettem és egész jóba lettem Jessievel. Suli után egyből hazamentem. Anyuék veszekedtek. Sosem csináltak még ilyet szóval kezdek aggódni. 1 óra után már nagyon meguntam úgy hogy inkább lehívtam Ash-t.
- Amúgy rájöttem, hogy én nem akarok ilyen laza lenni, se gördeszkázni. Jó meg minden, de nem az én stílusom.
- Hát jó. Én biztos hogy ilyen maradok.
Elmosolyodtam. Csak pár órát maradtunk utána ismét hazamentem. Szerencsére a szüleim nem voltak otthon. Leültem gépezni. Valahogy most lusta voltam tanulni. 30 jelölésem volt facebookon. Ezen nagyon meglepődtem. Ezután 10 ember rám írt. Nagyon jó fejek voltak, jól elbeszélgettem velük.
Másnap szerencsére nem volt suli szóval elmehettem egy újabb bevásárlásra. Utána lebeszéltem 1 talit. Gyorsan átöltöztem és elindultam.
- Szia, de csinos vagy. - mondta Nicole majd odajött hozzám és hármas puszival köszönt.
- Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz. - mosolyogtam.
Ez nagyon jól esett. Mióta elkezdtem megváltozni egyre több emberrel lettem jóba, egyre többen ismernek és egyre jobb dolgokat mondanak rólam. Régen csak rosszakat hallottam. Elmentünk a plázába és rengeteg ruhát és ékszert vettünk. Nagyon jól éreztem vele magam. Annyira aranyos lány és vicces. Mire hazaértem már hulla fáradt voltam. Anyuék még mindig nem voltak itthon szóval kiálltam az ablakba cigizni. Pont a közepénél hazaérkeztek. Gyorsan elnyomtam és kidobtam az ablakon. De olyan szerencsétlen voltam hogy apu kocsijára ejtettem. Hoppá. Gyorsan befújtam parfümmel a szobámat és úgy tettem mint ha semmi sem történt volna.
- Szia kicsim! - jött be a szobába anyu.
- Szia anyu!
- Miért van itt ennyire parfüm illat? Kifújtad az egészet? - nézett rám felhúzott szemöldökkel.
- Nem, csak a felét. - mosolyodtam el.
- Hát jó. Milyen volt azzal a lánnyal találkozni akit mondtál? Látom rendesen bevásároltatok. - nézett az ágyam mellé rakott szatyrokra.
- Jó volt. Nagyon jó fej lány.
- Ennek örülök. Hoztam két üveg nutellát. - mosolyodott el. - Csak mert már régóta ígérgetem neked.
- Ó köszönöm. - öleltem meg.
- Nagyon szívesen. Na jó magadra hagylak. De még annyit szeretnék hogy ma mész valahova?
- Igen, találkozok Adammel.
- Jól van. Szerintem én már addigra nem leszek itthon szóval jó szórakozást.
- Köszi.
Annyira izgatott voltam a találkozás miatt. Gyorsan elmentem lefürödni és elkészülni. Miközben a szekrénynél álltam azon gondolkozva hogy mit vegyek fel, megettem a nutella felét. Hirtelen megpillantottam a szatyor alján azt a ruhát amiben tökéletes lenne találkozni.

Remélem tetszeni fogok neki. Ekkor kopogást hallottam a bejárati ajtón. Lementem, hogy megnézzem ki az, de nem éppen az állt az ajtóban akire számítottam...















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése